Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A rák kialakulásának és gyógyításának lelki háttere

2008.06.18

A rák kialakulásában minden esetben felfedezhetők a lelki,pszichés ,stressz tényezők.A teljes felépüléshez elengedhetetlen a lelki okok megszüntetése.A természetgyógyászat a holisztikus emberképpel dolgozik,amely szerint az ember három dimenzióban létezik:a fizikai testben,a lelki,pszichés vetületében és a szellemi kiterjedésében.Az egyoldalú terápia csak ideig-óráig vezet eredményre.A teljes felépülés azon múlik,hogy sikerül e mindhárom vetületet rendbe hozni.A betegségek pszichés hátterének a feltárásával ,azzal,hogy a lelki folyamatok az idegrendszeren keresztül hogyan befolyásolják az immunrendszer működését külön tudományág a pszícho-neuro-immunológia foglalkozik.Az egészségesen működő védekező mechanizmus gondoskodik arról,hogy felismerje és sakkban tartsa,eltávolítsa a keletkező ráksejteket.Az immunrendszer egészséges működése szempontjából a lelkiállapotnak,az érzéseknek,az érzelmeknek,a gondolatainknak  komoly szerepük van.Gondolkozzunk pozitívan,erősítsük a kedvező érzéseket,szüntessük meg a gyűlölködést,mert a  saját szervezetünket teszi tönkre.Az immunrendszer érzékeny műszer.A rendszeres stresszhatás miatt keletkező mellékvese hormon az adrenalin csökkenti az immunrendszer hadseregét a límfociták számát.Ezzel romlik az immunreakció és nő a rákos sejtek fennmaradásának az esélye.Rákos sejtek tulajdonképpen  minden szervezetben folyamatosan képződnek.Az egészséges szervezet legyőzi ezeket,míg a meggyöngült nem képes megakadályozni a rákos sejtek ellenőrizetlen szaporodását.A pesszimizmusra hajlamos,borúlátó,lehangolt,önmarcangoló ember típus hamarább betegszik meg rákban,mint a derűs, jó kedélyű ,vidám egyéniség.Az orvostudomány spontán remissziónak megmagyarázhatatlan gyógyulásnak nevezi azt a jelenséget amikor egy gyógyíthatatlan beteg minden beavatkozás nélkül felépül.Ezek az esetek azt igazolják,hogy a lelki hozzáállásnak,a lelkierőnek,a pozitív jövőképnek milyen fontos szerepe van a felépülésben.Ugyancsak a léleknek a testi folyamatokra gyakorolt hatását mutatja a placebo effektus.Ilyenkor gyógyszer helyett semleges anyagot adnak a betegnek, de elhitetik vele ,hogy az tulajdonképpen gyógyhatású készítmény. Pusztán azáltal,hogy ezt el is hiszik ,a betegek egy része meggyógyul.Fájdalomcsillapító helyetti placebó adagolására minden harmadik ember reagált.Asztmás betegek 40 %-a ,gyomorfekélyben szenvedők 70%-a reagált pozitívan a placebóra. Ez is bizonyítja,hogy a lelki folyamatoknak milyen erős hatása van a testiekre.A rák okainak a kutatása terelte rá a figyelmet a pszichés folyamatok fontosságára.Kimutatták,hogy a rákos megbetegedési folyamat kialakulását megelőző évben a beteget valamilyen erős megrázó lelki trauma érte,aminek a hatásaként depresszió,szorongás,félelem alakult ki benne ami az immunitás meggyöngülésén keresztül egyenesen a rákhoz vezetett.A pszícho -onkológusok  több száz eset alapján igyekeztek felállítani a betegük pszíchológiai profilját,azokat a személyiségi jegyeket amelyek a legtöbb rákos betegnél megállapíthatók .A vizsgálatok alapján a következő kép körvonalazódott a daganatos betegeknél:

1.Nagyon nehezen mutatják ki érzelmeiket.

2.Fontos számukra a tekintélyelv követése.

3.Nem szeretnek kitűnni, az átlagtól eltérni.

4.Szorgalmas lelkiismeretes emberek,igyekeznek az elvárásoknak eleget    tenni.

5.Nem szeretnek csalódást okozni.Nehezen mondanak nemet.

6.Belső feszültségüket, agresszivitásukat nehezen tudják levezetni.

A rákos betegek többségének nehéz gyermekkora volt. Érzelem nélküli vákuumban nőttek fel,amelyben a szeretet teljesen hiányzott és agressziójukat sem tudták kiélni. A rákos betegek nagy része egyik vagy másik  szülő nélkül,vagy árván nőtt fel és rendszerint rossz párkapcsolatban,vagy egyedül élt,vagy a közel múltban veszítették el párjukat.A pszichológiai modell alapján az orvosoknak 80%-os valószínűséggel  sikerül megjósolni a rák kialakulásának bekövetkezését.Idősebb korban azoknál alakult ki rák akinek fiatalon nagy nehézséget okozott érzéseik,érzelmeik átélése,kimutatása.A felmérések alpján a rákos betegek pszichológiai profilját a következők jellemzik 1.Nehéz ,stresszes helyzetben a reménytelenség,a tehetetlenség érzését élik át.

2.Szüleikkel való kapcsolatuk zavaros,hűvös és távolságtartó.

3.Képtelenek érzelmeik nyílt kifejezésére.

4.Az alaphangulatuk depressziós.

Ennek megfelelően arra kell törekedniük,hogy a stresszhelyzeteket tekintsék kihívásnak,amit meg kell oldaniuk.Rendezzék házastársi,vagy párkapcsolatukat. Oldják meg a szülőkhöz fűződő viszonyukat.Tanulják meg kifejezni érzelmeiket.Próbáják megváltoztatni depressziós alaphangulatukat. Erősítsék magukban a pozitív érzéseket.Oldják fel a lelki görcseiket.Korábbi konfliktusaikat rendezzék lelkileg is.

 Érdekes eredményeket hozott a betegek reakciójának az elemzése a betegség felfedezésére.Általában azok voltak sikeresek akik nem rejtették véka alá az érzéseiket, dühösekké, agresszívekké váltak,kihívásnak tekintették a betegséget, harcolni kezdtek ellene ,keresni,elemezni kezdték annak hátterét,és keresték a gyógyulás útját.Biztosak voltak benne, hogy meg tudnak küzdeni vele.Ezek közül került ki a gyógyultak többsége.A betegség hírét rezzenéstelen arccal tudomásul vevők,a beletörődők rendszerint nem voltak képesek felvenni a küzdelmet.

A rákos betegek pszichozisának elemzésekor abból kell kiindulni,hogy a rákos sejt hogyan viszonyul az egész szervezethez,milyen a viszonya a szervezettel mint egész  működési egységgel.A  rákos sejt tulajdonképpen lázadó,szabados az egész szervezetből kilógó,a közös feladatok teljesítése alól kibúvó idegen része a szervezetnek.Ha ezt a viszonyt kivetítjük a rákos beteg és a társadalom kapcsolatára sok hasonlóságot találunk vele.A rákban szenvedő betegnek általában nehézségei vannak az egyéni érdeke és a társadalom, a közösség javát szolgáló érdekek összeegyeztetésével.Ha valaki nem képes összehangolni a saját érdekeit a közösségével, az összeütközésbe kerül a környezetével ,a rész és az egész viszonya megbomlik és a szervezetében is visszatükröződő módon az önző,egoista sejtek szaporodásnak indulnak,elburjánzanak.A normál .egészséges sejt, ha a szaporodása akadályokba ütközik, leállítja a növekedését.A rákos sejt viszont nem tiszteli a korlátokat,kíméletlenül nyomul előre.A pszicho-onkológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a rákos betegek nagy része nem rendelkezik megfelelő önkontrollal,az egyéni és a közösség érdekeit egyaránt szolgáló hivatástudattal és nincs olyan konkrét életcéljuk ami felé határozottan törekednének.Némi hasonlattal élve nem progresszív, a haladást szolgáló emberek,hátrafelé mennek mint a rák.Fontos tehát,hogy olyan életfelfogást alakítsanak ki amely az emberiség kollektív feladataival harmonizálható.

A rákos sejtek attól sem riadnak vissza,hogy más sejteket kihasználjanak a rabszolgájukká tegyenek.A rákos sejtek tehát élősködők,csak a saját növekedésük és fejlődésük, szaporodásuk  érdekli őket,a többi egészséges sejt működését nem respektálják.A legtöbb betegség így a rák is olyan lelki folyamat kompenzációja,ami lelki szinten nem tudott megvalósulni,így átkerült a testi szomatikus szintre.Ha valakinek lelki szinten hiányzik a szabadság megélése,ha az egyén túlzottan tiszteletben tartja a különféle társadalmi korlátokat, szabályokat,konvenciókat ezek ellen soha nem mer tenni,akkor ez a visszafojtottság testi szinten valósul meg rákos túlburjánzás formájában. A pszícho-onkológusok erre a viselkedésmódra külön fogalmat alkottak a normopátiát .Az ilyen típusú emberek túlzottan odafigyelnek minden társadalmi konvencióra, görcsösen  próbálnak igazodni a társadalmi normák hoz,kerülik a konfliktusokat, a konfrontációt, konformisták ,lesik a környezet kivánságait ,ahhoz túlzottan igazodnak, hamarább betegszenek meg rákban.A szélsőségesen lázadó,izgága,magatartás ugyanúgy káros,mint a megalázkodó,szervilis viszony.

A rákkal kapcsolatban jelentkező másik jellegzetes jelenség a regresszió ,ami visszaesést visszafejlődést jelent.A rákos sejt nem úgy viselkedik mint egy szöveti környezetben élő integrált sejt szokott.A rákos sejtek úgy viselkednek mintha egysejtűek lennének,nem hajlandóak a környezetükben lévő sejtekkel együttműködni.A rákos sejtek légzése is megváltozik. Az oxigén légzésről áttérnek az erjedéses folyamatokra.Ez szintén az autonóm életmódra való áttérést szolgálja.Hasonló változások zajlanak le a rákos ember személyiségében.Erős egocentrizmus jön létre,ami a gyermekkor jellemzője.A rákos sejt egójának a túlfejlődése abban is megnyilvánul,hogy megnő a sejtmagja,a sejtet irányító központja.A rákos sejt hasonlóvá válik az embrionális sejtekhez a szedercsira állapotú morula sejthez . Vagyis a regresszió,a visszafejlődés az embrionális szintig megy vissza.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.