Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A daganatos betegségek kezelése

2008.06.08

A daganatos betegségek kezelésének ,hagyományos orvosi gyógyítási koncepciójának középpontjában a rákos daganat elpusztítása áll.Vagyis ez a gyógyítási stratégia,mint legtöbb hagyományos orvoslási eljárás,a betegség tüneteinek a megszüntetésére irányul.A természetgyógyászati, hollisztikus ,az egész embert együttesen, környezetével,lelkületével vizsgáló felfogás pedig az immunrendszer megerősítésével törekszik felkészíteni a szervezetet arra,hogy képessé váljon a daganatos sejtek leküzdésére, illetve további szaporodásuk megakadályozására. A természetes gyógymódok középpontjában  tehát nem a rákos daganat direkt, célirányos elpusztítása áll,hanem a szervezet megerősítése,  megtisztítása, annak érdekében,hogy az immunrendszer és a szervezet egyéb szabályozó mechanizmusai alkalmassá váljanak a daganat lebontására,leépítésére,a továbbterjedés meggátlására.

Az orvosi megközelítés a betegség okát nem szünteti meg,ezért van kiemelkedően fontos szerepe a holisztikus természetes módszereknek,mert  a gyógyítási fegyvertár kiegészül a szervezet öngyógyító képességének a felélesztésével,helyreállításával,regenerálásával,tehát hosszútávú megoldást ígér . A biológiai rákvédelem négy szegmensre épül

1.a lélek megerősítése,

2.az anyagcsere élénkítése(séták,túrák,úszás,tánc,munka, torna,masszázs stb.

3.a táplálkozás átalakítása a hagyományosan alkalmazott vegyes étrend helyett az állati fehérjementes,  friss,teljes értékű nyers ,vagy párolt  minimálisan  manipulált,növényi étrendre való áttérés,

4.az immunrendszer erősítése bélflóra regenerálás,sav-bázis egyensúly rendezés,oxigénhiányos, hipoxiás állapot megszüntetése, gócmentesítés, méregtelenítés,a bioenergetikai egyensúly helyreállítása az egész szervezetben és az egyes szervekben,akupunktúrás,biorezonanciás, elektroakupunktúrás,homeopátiás,fitoterápiás stb módszerekkel.

A kétféle megközelítést,és gyógyítási felfogást ebben az esetben sem szabad egymással szembeállítani.Hiszen azok legtöbbször összeegyeztethetőek,jól kiegészítik egymást.

Hagyományos orvosi eljárások.A  leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárás radikális beavatkozásnak tűnik ,bizonyos szempontból azonban csak átmeneti megoldás,mert a daganat eltávolítása még nem jelent végleges megoldást,hiszen a betegséget kiváltó okot ezzel még nem szüntették meg.A rák ugyanis mint a legtöbb betegség az egész embert érintő ,a teljes  szervezetet átfogó betegség vagyis testi,lelki, és szellemi szinten egyaránt szükség van a gyógyításra.Ha a műtétet nem követi a rákot kiváltó okok megszüntetése,akkor az egy idő után kiújulhat ,elsősorban a műtét helyén,vagy páros szervek esetén az ellenoldali szervben.Ráadásul az operáció után az addig rejtett áttétek, anasztomózisok gyakran aktivizálódhatnak, legtöbbször olyan intenzív növekedésnek,szaporodásnak indulnak,ami miatt -egyes orvosok szerint-a műtétet is lehetőleg el kellene kerülni.A műtét alkalmával daganatos sejtek kerülhetnek  a vérbe,vagy a nyirokrendszerbe,a rákos sejtek szétszóródhatnak a szervezetben és  orvosi megfigyelések szerint bizonyos áttétek kifejezetten a daganat eltávolításakor keletkeznek.Vannak olyan tapasztalatok, miszerint műtét után az addig ártalmatlan, lassan növekvő daganatok hirtelen gyorsasággal  nöni kezdenek és a műtéti beavatkozás mint szervcsonkítás önmagában is nagy terhet jelent a szervezetnek. Műtét után egyes természetgyógyászati beavatkozások , mint a böjt 2-3 hónapig nem alkalmazhatók.Mérlegelni kell tehát,a műtéti beavatkozás szükségességét és ha van egyéb lehetőség amivel a műtét elkerülhető,azt kell alkalmazni.

A sugárkezelés .A humán orvoslás másik gyakorlati terápiás lehetőségét a sugárkezelés jelenti,amikor az érintett területet röntgensugárzásnak teszik ki.Ezzel próbálják növelni a műtét hatékonyságát.Ha ugyanis a műtéti beavatkozás után maradtak volna rákos sejtek a kezelendő területen azokat sugárkezeléssel pusztítják el.A külső sugárkezelésen kívül olyan megoldás is létezik,hogy a rákos daganatban apró sugárforrást helyeznek el ,így tulajdonképpen folyamatos sugárzásnak teszik ki a rákos szervet és ezzel érik el a rákos sejtek elpusztítását.Létezik olyan megoldás is amikor rádióaktív anyagot itatnak a beteggel és ezzel érik el a sejtpusztítást. Bizonyos daganatfajták esetében végzett összehasonlító vizsgálatokban kedvező hatást értek el a túlélési arányt illetően a sugárterápia eredményeként.A sugárkezelés esetében is számos kellemetlen mellékhatást észleltek.Mindenekelőtt a műtéthez hasonlóan ez a beavatkozás is rendkivüli módon igénybe veszi a szervezetet.Mindenekelőtt legyengíti az immunrendszert,márpedig a sikeres felgyógyuláshoz  szükség lenne arra,hogy a szervezet saját maga győzze le a betegséget. A sugárkezelés esetén számítani kell:a vérkép megváltozásával, kimerültséggel, fáradékonysággal, a munkaképesség és a teherbiróképesség csökkenésével,a bőrön keletkező pirosodással,irritációval,a kezelt szervek funkciózavarával.A tüdő kezelése például légszomjat hozhat létre,vagy a húgy -és nemiszerveken végzett beavatkozás vizelési és szexuális zavarokat okozhat. Számolni lehet továbbá a nyálkahártyák gyulladásával,ami egyéb fájdalmas irritációkat okozhat.Kialakulhat például garattáji nyelési nehézség. Kellemetlen mellékhatáskén hajhullás is bekövetkezhet.A sugárkezelt betegek egy tizedénél irreverzibilis,visszafordíthatatlan elváltozások alakulhatnak ki,mint a szövetelhalás,hegesedések,krónikus gyulladás,nyál -kahártya gyulladás stb. A sugárkezelés más módszerrel való helyettesítését is célszerű ezért megvizsgálni.

A kemoterápia.Az eljárás lényege,hogy a rákos sejtekre nézve mérgező anyagokat juttatnak a szervezetbe,amelyek azonban az egészséges sejteket is mérgezik.A kemoterápiával a szervezetbe juttatott citosztatikumok gátolják ugyan a rákos sejtek osztódását és azok pusztulásához vezetnek,de eközben a rákos sejtekhez hasonló gyorsasággal osztódó egészséges sejtekre is pusztító hatással vannak:károsítják a nyálkahártyát; megölik a hajszál ellátó rendszerét,hajhullást okoznak(bár ez a jelenség átmeneti) ;különösen nagy pusztítást végeznek a csontvelő ős-sejtjeiben,csökkentve ezzel a szervezet védelmét szolgáló sejtek képződését,megbénítva ezzel a szervezet saját védelmi rendszerét,ami fokozza a szervezet fertőzésekkel szembeni fogékonyságát;az eljárás csökkenti a véralvadást,ami esetleg belső vérzéshez vezethet,csökkentik a vörös vértestek számát,ami légszomjat  és fáradékonyságot émelygést, hányingert, hányást, hasmenést, étvágytalanságot,székrekedést,szív-,tüdő-,vesekárosodást idézhet elő.A felmérések szerint az esetek 50%-ában a beavatkozás nem hoz megfelelő eredményt és nincs olyan megbízható módszer amellyel tesztelhető, prognosztizálható lenne a hatás.A kissejtes tüdőrák és a petefészek ráktól eltekintve a rákos estek legnagyobb részénél a beavatkozás nem hoz jelentős változást a betegek állapotában.Nagyon hatásosnak találták viszont a kemoterápiát nyirokrák,hererák, vagy szarkóma esetében.A felsorolt beavatkozások tehát nagyon sok esetben feleslegesen terhelik a szervezetet,hátráltatják a gyógyulási folyamatot.Ezért minden esetben mérlegelni kell ,hogy esetleg természetes módszerekkel helyettesíthetők-e.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.